Nemzeti színű kitűzők, kokárdák

A piros, fehér, zöld színek a magyar ember számára a legszebbek, amelyet nemzeti ünnepeinken büszkén viselünk kokárdák formájában, de megtehetjük ezt bármikor, ha például kitűzőt, fülbevalót készítünk ebből a három színből. Íme néhány példa.

forrás 

Rövidítés jelmagyarázat

Szabó T. Anna: Angyalok

Puha ködbe

burkolózva

mint a téli

csillagok

néznek –

titkon sejted őket –

gyermekarcú

angyalok.

Érthetetlen,

hallhatatlan,

csöndbe mártott

dallamok –

fellegekből

leskelődő

láthatatlan

angyalok.

Szent Iván éj

Bár nem ez a nyári napforduló, Szent Iván éjjelét mégis június 23-áról 24-ére virradóra ünnepeljük. És, hogy jön ide Keresztelő Szent János? Miről is szól ez a tüzes-mágikus éjszaka?

Szent Iván éjszakája, ha nem is a legrövidebb, viszont a nyár legizgalmasabb éjjele. Népszokások, hiedelmek garmadája kapcsolódik ehhez a titokzatos ünnephez. A nyárközép napja szinte az összes európai kultúrában szorosan kapcsolódik a Naphoz, a fényhez, pontosabban a fénynek, az életnek és a világosságnak a győzelméhez a sötétség, az elmúlás és a gonosz erői felett.

Nem véletlen, hogy a Szent Iván-éji hagyományok, rítusok középpontjában éppen a fényhozó tűz áll. A pogányok legfőképp a tűzzel segítették a világosság harcát a sötétséggel szemben. A falvakban, városokban hatalmas örömtüzek égtek, de nem volt ritka a dimbes-dombos vidékeken lángoló kerekek legurítása egy-egy magaslatról.

A tűz átugrálásához is több hiedelem kötődik. Szerelmi ügyködés folytán a szerelmeseknek együtt vagy külön-külön kellett átugraniuk a szerencsét hozó lángok felett, melyek így messze űzték tőlük a rosszat. De a tüzet kézen fogva átugró szerelmeseknek a tűz termékenységet is hozhatott. Sőt, van olyan mágikus bűbáj is, amely szerint, ha a furfangos leányzó a kiszemelt gatyamadzagját megszerezte, amit utána elégetett, örökké magához láncolhatta.

Tartja magát az a hiedelem is, ha egy cetlire olyan dolgokat írunk fel, amelyektől meg akarunk szabadulni – pl. szegénység, rossz gondolatok – a Szent Iván-éji tűzbe dobva, mindez a múlté lesz. Viszont fordítva is működik: ha pozitív kívánságokat, életcélokat tartunk a lángok fölé, azok is valóságokká válnak. Vagy nem. De legalább reménykedhetünk benne.

Úgy tartották, hogy a Szent Iván-i tüzek egészségvarázsló jelleggel is bírnak. A tűzbe vetett almáról például azt gondolták, ha valaki eszik belőle, nem betegszik meg. Az asszonyok különféle illatos füveket, virágokat füstöltek, és ezeket később fürdők készítéséhez használták fel. Sőt, állítólag Szent Iván varázsos éjjelén még a gyógyfüvek is megszólalnak, és elárulják az arra érdemeseknek titkaikat.

A néphit szerint ezen a varázslatos éjszakán bármi megtörténhet, és annak az ellenkezője is. A vágyak teljesülnek. Vigyázzunk hát, mit kívánunk. Előbújnak rejtekhelyükről a manók, boszorkányok, tündérek, koboldok és mindenféle csodás lények. Álom és valóság összekeveredik. E különös, bűbájjal, delejjel meghintett éjszakának talán az egyik legszebb összegzése és bemutatása, Shakespeare Szentivánéji álom című műve.

Népi motívumokkal díszített torták

Gyönyörűek és minden bizonnyal nagyon finomak is lehetnek az alábbi - népi motívumokkal díszített - torták. S amennyiben valaki kedvet érez hozzá, hogy hasonlót alkosson, a 'kalocsai torta' lépésről-lépésre készítésének munkamenetét itt találja meg.

forrás

Mikulás szán rénszarvasokkal

Amíg a Mikulás az ajándékokat viszi a gyerekeknek, négy részszarvas húzta szánjával a Kondorosi Csárda (Magyarország)  kertjében parkol. 

forrás

10 éves jubileum

Kedves Mindenki, aki ide téved, vagy rendszeresen visszajár! A nyár hevében megfeledkeztem róla, ezért két hónap csúszással most pótlom a 

'MENTŐÖTLET - kreáció, újrahasznosítás' 

blogom felköszöntését 10. születésnapja alkalmából. A kis Magyarországról teszem közzé a kreativitásra és újrahasznosításra inspiráló ötleteket, amelyeket a statisztikai mutatók szerint a világ minden tájáról nyomon követnek (hazámon kívül sorrendben a leggyakrabban az Egyesült Államokból, Németországból, Romániából, Brazíliából, Angliából, Szlovákiából, Franciaországból, Szerbiából, Olaszországból, Mexikóból, Oroszországból, Lengyelországból, Törökországból, Argentínából, Spanyolországból, Svédországból, Kolumbiából, Ausztriából... stb.). Összességében eddig 3871 poszt jelent meg. Az oldalra kattintások száma pedig e sorok írásáig 10.729.093 volt. Ebből, a gyönyörű magyar címerrel ellátott tortából, egy virtuális szeletet küldök minden ide látogatónak. (A blog legelső posztja itt tekinthető meg.)

Tojásfa Kéthelyen (Somogy vármegye, Magyarország)

A kéthelyi tojásfa története 2015-ben kezdődött. Az első évben csak egy átlagos húsvéti díszítést szerettek volna a szervezők a település központjában, azonban 1200 hímes tojás jött össze az akkori húsvéti ünnepekre. 2016-ban a szervezők célja az volt, hogy annyi tojást rakjanak fel, amennyi a település lakossága - ami 2300 darabot jelentett volna -, de sikerült elérni a 3000 darabot. A Kéthely központjában található díszítés minden évben egyre gazdagabb lett, ami nem csak a fára felaggatott hímes tojások növekvő számában mutatkozott meg, de az évek során szerepelt a kompozícióban szalmából készült óriásnyúl is. 2017-ben a település megkereste az összes Somogy megyei önkormányzatot, hogy küldjenek el egy tojást a településükön jellemző mintával és a település nevével, amivel a cél az volt, hogy az így elkészült 'megye tojásfájával' az egész megyét népszerűsítsék. 2018-ban a tojások már megközelítették a 7000 darabot, 2019-ben elérték a 9000 db-ot és számuk azóta is évről-évre növekszik, 2023 húsvétján több mint 10.000 tojás díszíti a kéthelyi tojásfát.

forrás

Szilveszteri mosolygás

Egy amerikai online magazin készített egy vicces összeállítást arról, milyen választékos kifejezéseink vannak nekünk magyaroknak, amikre ők külföldiként rácsodálkoznak. Íme:

• A magyarok nem azt mondják, hogy "Ugrál örömében. (She's jumping for joy.)", hanem: Örül, mint majom a farkának.
• A magyarok nem azt kérdezik, "Miért sírsz?", hanem: Miért itatod az egereket?
• A magyarok nem azt mondják rád, hogy "használhatatlan vagy", hanem: Kevés vagy, mint mackósajtban a brummogás.
• A magyarok nem azt mondják, hogy "Nem éri meg az erőfeszítést.", hanem: Annyit ér, mint halottnak a csók.
• A magyarok nem azt mondják, hogy "Messze, messze innen.", hanem: Az Isten háta mögött.
• A magyar srácok nem azt mondják egy csajra, hogy "Ez a csaj egy 10-es.", hanem: Ez egy bombanő.
• A magyarok nem azt mondják, hogy "Aki tolvaj volt, mindig tolvaj marad.", hanem: Kutyából nem lesz szalonna.
• A magyarok nem azt mondják, hogy "Cool!", hanem: "Tök jó! (Pumpkin good!)" vagy "Zsír! (Fat!")
• A magyarok nem azt mondják, hogy "Héj, takarod a kilátást!", hanem: Apád nem volt üveges.
• A magyarok nem azt mondják, hogy "Majd mikor a malacok repülnek!", hanem: Majd mikor piros hó esik!
• A magyarok nem azt mondják, hogy "Nem annyira jó, mint ahogy gondolod.", hanem: Nem kolbászból van a kerítés.
• A magyarok nem úgy mondják, hogy "Ez nekem görög. (It's all greek to me.)", hanem: Ez nekem kínai.

Mindenszentek, Halottak napja

"Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isȧ, por ës homou vogymuk..." (Látjátok, feleim, szemetekkel, mik vagyunk: íme, por és hamu vagyunk.) - részlet az 1192-1195 között keletkezett 'Halotti beszéd'-ből.

Augusztus 20. az államalapítás ünnepe

S ha másként nem - hát legbelül: hazádnak rendületlenül!

S ha restelled, hogy hangosan;

Nehogy meghalja más kívül?

Hát szakálladba dörmögd hogy:

Nincs hely számodra e-kívül.

De aztán - rendületlenül!

Ezt aztán - rendületlenül!

Hogy e-kívül, hogy e-kívül:

nincs más belül, nincs más belül!

(Simonyi Imre: Rendületlenül)

Időjósló névnapok

Írók-költők gyermekkorukban és felnőttként

Olvassuk a verseiket, könyveiket és nem gondolunk arra, hogy bizony, ők is voltak gyerekek. Az alábbi képsoron rácsodálkozhatunk a korabeli fotóikra is.

forrás