Két terrakotta, nagyobb méretű virágcserépre, egy kisebb és egy nagyobb cserépalátétre, továbbá ragasztóra lesz szükségük, amennyiben a képen láthatóhoz hasonlatos dekoratív madáritatóval szeretnénk a kertünk díszét emelni. Amennyiben az ecsettel is ügyesen bánunk, színezhetjük is a saját elképzelésünk szerinti mintákkal, de natúr valóságában is mutatós és a madárkák biztosan kedvelni fogják, ha naponta feltöltjük friss vízzel.
A szemünknek is gyönyörködtető látványt nyújt, ha készítünk az alábbiakhoz hasonló madárházat a kertbe, de lélekmelengető is, ha birtokba veszik a kis madárkák. A képen láthatóhoz egy régi szekrény ajtaját és egyéb darabjait, továbbá egy- valószínűleg a készlet többi részétől már megfogyatkozott - teáskannát, csészét, csészealjat használtak fel.
Reggelente madárcsicsergésre ébredni csodálatos dolog. Amennyiben a kertünkbe szeretnénk szoktatni ezeket a kis repkedő tollasokat, elég, ha itató- és egyben fürdőhelyről gondoskodunk nekik. Még a hűvösebb időkben is szívesen pancsolnak a vízben, de a nyári melegben különösképpen. Az alábbi képsorok ehhez mutatnak néhány egyszerű, könnyen megvalósítható ötletet.
Előfordul, hogy a kertünkben lévő elöregedett, megbetegedett, vagy egyéb más ok miatt veszélyessé vált fákat ki kell vágni. Az alábbi képsor bőségesen mutat példákat az így keletkezett farönkök, faágak kerti hasznosítására.
Madáritatót, pancsolót készítettem, régi virágcserépből, kavicsokkal kirakva. Az itató része cserép alátét (nem műanyag), a madárka levegőre száradó, terrakotta színű gyurmából készült (felületkezelve).
Bizony, a porcelán és cserépedényeink törékenyek, ámde amikor a tányér, csésze és csészealj készleteinkből már csak egy-egy darab marad, még mindig dekoratívan hasznossá tehetők. Az alábbi képsoron nyomon követhető, hogyan készíthetünk belőlük madáritatót és madáretetőt. Nem kell hozzá egyéb, csak jó erős ragasztó és hobbibeton, vagy gipsz, amivel az alsó tányért töltjük ki (5. kép), hogy az egész ne legyen borulékony.
