Bakancslista

Fontos megfogalmazni magunknak, hogy mire vágyunk, mit szeretnénk, mire törekszünk, s ha mindezzel már tisztában vagyunk, célszerű egy sorrendiséget is felállítani a kisebb-nagyobb célkitűzéseinkről. Megtehetjük ezt hosszabb időszakra, akár évtizedekre vonatkozóan is, de lebonthatjuk akár egyes évszakokra is. Íme hozzá néhány letölthető, kinyomtatható sablon.

Mentovics Éva: Újévi jókívánság

Ballag már az öregedő,

megfáradt Esztendő,

vele tart a sok-sok gyermek;

mind a tizenkettő.

Van, ki tarka virághaját

lenge copfba fogva,

lombot rázva, avart hintve,

mások fogvacogva.

Hálát adva a sok jóért,

siratva a rosszat,

fogadkozva, hogy jövőre

még szebb évet hoznak.

Sorba állnak mindahányan…

Január az élen,

s imádkoznak, hogy ölükbe

sok boldogság férjen.

S ne csak derű, egészség is,

bőség elegendő.

Így köszöntsön minden házhoz

be az Új Esztendő!

Vesszőből fali-, vagy ajtódísz

Az alábbi képek nagyszerűen szemléltetik, hogy vesszőből, vékonyabb fagallyakból ablakot formázó fali-, vagy ajtódíszt készíthetünk, amelyet az évszaknak megfelelő dekorációval láthatunk el.

forrás

Kányádi Sándor: Valami készül

Elszállt a fecske,

üres a fészke,

de mintha most is

itt ficserészne,

úgy kél a nap, és

úgy jön az este,

mintha még nálunk

volna a fecske.

Még egyelõre

minden a régi,

bár a szúnyog már

bõrét nem félti,

és a szellõ is

be-beáll szélnek,

fákon a lombok

remegnek, félnek.

Valami titkon,

valami készül:

itt-ott a dombon

már egy-egy csõsz ül:

Nézd csak a tájat,

de szépen õszül.

Szabó Lőrinc: Nyár

Nyár. Kert. Csönd. Dél.

Ég. Föld. Fák. Szél.

Méh döng. Gyík vár.

Pók ring. Légy száll.

Jó itt. Nincs más

csak a kis ház.

Kint csönd és fény.

Bent te meg én.

forrás

Nyár

Nyár. Mi jut eszünkbe erről? Legtöbbeknek talán a kánikula, esetleg a zivatarok. Na, és persze a szabadság, a pihenés, a nyaralás. Én most szándékosan más ihletettségű képek válogatásával kívánok boldog nyarat. Olyan gyönyörűségek ezek, ami mellett valószínűleg nap mint nap elmegyünk és nem veszünk tudomást róluk, vagy ami még rosszabb, városi betonrengetegben élve részünk sem lehet a látványban.

forrás

A hónapok régi magyar nevei

 

Baka István: Évszakok

Tavasz

Márciusban még kisbaba, de gyorsan

kibújnak hóvirág-tejfogai,

áprilisban kamaszodik – az arca

rügyek pattanásaival teli,

s májusra nagylány – napsugár-sütővas

bodorítja orgona-fürtjeit,

egész nap magát cicomázza, s éjjel

a hold tükre előtt biggyeszkedik.

Nyár

Hajtják a szél csikósai a búza

kalász-sörényes, vad méneseit,

s már dől a zápor, s fürge tűi a

rét ingét virágosra hímezik.

De most a felhő köpenye a villám-

varrás mentén megreccsen s fölhasad,

s házából, hol duzzogva ült, a rongyot

összesöpörni kiszalad a Nap.

Ősz

Tegnap még puha tenyere a Szélnek

kérges lett mára, a simogatásnak

nem örül senki, – hát dühbe gurul,

és végigpofozza a tájat.

Tegnap zöld volt a lomb, s a fák között

tarkán cikázott a madárhad,

tarkállik most a lomb, de közte már

nem szállnak, csak az árnyak.

Tél

Varjakkal gombolt hó-kabátba

bújt a rét, de csak didereg,

ránk a forgószél teker sálat,

mégis majd megvesz a hideg.

Míg be nem fed a hó, s az orrunk

répává nem dagad vöröslőn,

szánkóval, sível ki a dombra! –

ott fölmelegszünk rögtön.

Négy évszakos ajtódísz

Ha meg szeretnénk spórolni, hogy évszakonként másik ajtódíszt készítsünk, az alábbi  - könnyen megvalósítható - ötlettel megoldható. Gyakorlatilag zsákvászon szalagból (egyéb, nyers színű textil is megfelel, de akár a megunt farmernadrág is újrahasznosítható erre a célra), szivacsrúdból (vagy készen kapható polisztirol koszorúalapból) és szalagból - a képsoron nyomon követhető módon - elkészítjük a koszorút, amin a dekorációt (örökzöld, toboz; selyemvirágok; őszi falevelek, bogyók stb.) az évszakok váltakozásával cseréljük. 

forrás

Évszakok megjelenítése

Tavasz, nyár, ősz, tél... idő...élet...mulandóság...megújulás... Mennyi minden eszünkbe juthat erről a négy szóról.

Az alábbi képek az évszakokat jelenítik meg különféle technikákkal: verselve, fotózva, festve, hímezve, ragasztva, virtuális grafikán, fába faragva és végül zenélve.

Tavasztündér 

virágot hoz,

Ő ébreszti fel a fát,

Ő kiabál fel a Naphoz,

így az vígan süt le rád.

Nyár leánya

táncra perdül,

pancsol, mint a gyermekek,

fényruhája meg se rezdül,

bár homokban hempereg.

Ősz anyóka

barna ingben

száz levél közt álldogál,

Szélkirályfi arra libben,

megszökött a sárga Nyár.

Őszi lombok

mind lehullnak,

Télapó is erre jár,

jaj rókának, jaj a nyúlnak,

és a varjú mondja: kár...

(Bujáki Lívia)

forrás