Ország rekordok

A történelem kémiája

Akik kicsit is olvasgattak történelmet, tisztában vannak vele, hogy ezt a 'kémiai receptet' minden korban használták és kihasználták az emberek, embercsoportok egymás elleni uszítására..., az "oszd meg és uralkodj" elve szerint.

Hogy hívták régen a világ országait

Szfinx

Ez a 19. század végi fotó hűen dokumentálja, hogy a gízai Nagy Szfinx évezredeken át szinte teljesen a sivatagi homok fogságában volt, gyakran csak a feje látszott ki. Korábban a szobor teste teljesen rejtve volt, a homoktenger pedig közvetlenül a nyaka alatt hullámzott, amely megvédte az eróziótól, de egyben el is rejtette.

A szobor szisztematikus feltárása és a homok alól való kiszabadítása hosszú évtizedekig tartott, és csak a 20. század elejére fejeződött be teljesen, feltárva a mai napra ismert, lenyűgöző monumentális szobrot, amely így szabadon állva a sivatag és az emberi kitartás évezredes küzdelmének eredménye.

Wass Albert: Te és az Isten

Gondoltál-e már arra, hogy milyen csodálatos a világ? Mennyire egész és mennyire tökéletes minden, amit nem az ember alkotott?

Nézz meg egy virágot! A legegyszerűbbet: nézz meg egy hóvirágot! Honnan tudja még bent a föld alatt, hogy odakint már elment a hó, s az ágak könnyező rügyein cinkék hintáznak a napsütésben? Nincs telefonja, rádiója sincsen, mégis értesül arról, hogy mennyire haladt a világ a tavasszal. Hideg föld öleli még a gyökerét, de már megindulnak benne az élet nedvei, és moccan a csíra. Felüti kis zöld fejét a nyirkos falevelek alól. Kinő a szár, utána futnak a levelek. Zöldek. A föld nedvei összetalálkoznak a napsugárral, és zöldre festik a hajszálereket. Aztán kinyílik a szár, kifeslik a bimbó, előkacag a virág. Szinte hallani lehet. Nézd meg jól, milyen szép! Milyen szép és milyen tökéletes! Ember-művész nem alkotott még hozzá foghatót, csak másolt. Egy láthatatlan nagy művész keze dolgozik körülötted.

Néztél vízcseppet mikroszkóp alatt? Mennyi ezer élet nyüzsög benne. Egy egész világ.

Minden vízcsepp egy világ. Minden világ egy vízcsepp. Önmagáért való zárt egész. A te szemedben céltalan, mert nem vagy művész. Művész csak egy van ezen a világon, egyetlenegy, aki alkot. Napról napra, percről percre, mindig újat és mindig ugyanazt.

Csukás István: Dal a hóemberről

Hideg szél fúj, hogy az ember majd megdermed.

Kinek jó ez? Csak a kövér hóembernek!

Szeme szénből, az orra meg paprikából.

Lába nincs, de minek is, ha úgy sem táncol.

Ütött-kopott rossz fazék a tökfödője,

Megbecsüli, hiszen jó lesz még jövőre.

Seprűnyél a nagyvilági sétapálca,

El is mehetne, ha tudna, véle bálba.

Ilyen ő, az udvarunkon nagy gavallér,

Bár rajta csak ujjal rajzolt az inggallér,

Mégse fázik, mikor minden majd megdermed,

El is mennék, ha lehetne, hóembernek!

Hóembert általában a gyerekek építenek. Vagy mégsem? Az alábbi humoros képek arról tanúskodnak, néha a felnőttek is rajtuk töltik ki a jókedvüket.

Üzenet

Divat a magyar

Magyaros népi motívumokkal és a mondavilágból merített figurákkal mintázott, géppel kötött ruházati cikkeket készít Rengei Georgina, akinek néhány csodásan szép munkája látható az alábbi képsoron. Akik ajándékozásban gondolkodnak, érdemes szétnézni a webáruházában.

forrás

Nicole Kidman kalocsai hímzett ruhában

Mint minden nemzet, így mi magyarok is büszkék vagyunk a kulturánk, népművészetünk örökségére, épp ezért jóleső örömmel tölt el bennünket, amikor egy olyan világhíresség visel magán kalocsai hímzett ruhát, mint Nicole Kidman.

Tündér-völgyi agyagkastély

Nagyszebentől 43 kilométerre, a Fogarasi-havasok mentén fekvő Tündér-völgy  2013-ban mesebeli módon változott meg. Egy bukaresti házaspár, Razvan és Gabriela Vasile úgy döntöttek, hogy felszámolják nagyvárosi életüket, és vidéken telepednek le. Ehhez tökéletes helyszínnek bizonyult az erdélyi kis völgy, ám az vitathatatlan, hogy általuk lett még varázslatosabb. Ugyanis egy olyan agyag falazattal, zsindely tetővel készült kastélyt húztak fel, ami csakugyan mesebeli, s fogadóként várja a túristákat.

Fából faragott csipke

Akármilyen hihetetlen is, de a csipkét, amit a képen látunk, fából faragták. Julien Feller művész lenyűgöző alkotása. Az, hogy miként készül, itt tekinthető meg.

forrás

Mersu, az ősi mezopotámiai desszert

Az ókori Mezopotámia nemcsak az első írott emléknek, de a legősibb lejegyzett desszert receptnek is a szülőhazája. A világ legrégebbi desszertje, a mersu nemcsak kora miatt érdekes, hisz ízletes, érdekes ízkombinációt alkot és még egészséges is.

Ez a különleges desszert recept Hamurapi idejéből származik, mely a gasztro történelem egyik legjelentősebb lelete, még i. e. 1750-ből. A Yale Egyetem Babiloni kollekciójának 3 agyagtáblájának egyikén található a mersu recept, melyek a világ legrégebbi szakácskönyveinek számítanak, habár a „szakácskönyv” kifejezés félreértésre adhat okot, mivel az ókori Mezopotámiában csak a papok és királyok olvastak.

Nem konkrét főzési tipp volt megírásukkal a cél, hanem a kor emberének szokásait akarták lejegyezni.

Összesen két összetevőt, datolyát, illetve pisztáciát tartalmaz ez az ősi ínyencség. A pisztácia már i. e. 6700 óta szerves része az ókori kelet népeinek étrendjének, a datolyapálmát és termését pedig szentként tisztelték Mezopotámiában, a termékenységgel és élet körforgásával hozták összefüggésbe. Emiatt következtetni lehet rá, hogy ez a desszert ünnepi étel volt.

Hozzávalók:

2 csésze pisztácia

2 csésze magozott datolya

Elkészítés:

1. Hámozd meg a pisztáciákat.

2. A meghámozott pisztáciát helyezd egy mozsárba, majd porítsd össze úgy, hogy maradjanak benne nagyobb darabok is.

3. Mosd meg és magozd ki a datolyákat, majd aprítsd fel egy késsel.

4. A felaprított datolyát nyomd szét mozsárban, míg egy viszonylag híg masszát nem kapsz. Ha túl sűrűnek találod, vízzel lágyíthatod.

5. A datolya-masszát gyúrd hozzá az őrölt pisztáciához, majd formálj belőle apró golyókat.

6. A kész mersu desszertgolyókat forgasd bele a maradék pisztácia porba.

Elkészítés után azonnal fogyasztható a világ legrégebbi desszertje, mézzel pedig tovább édesíthető.

forrás