Az ókori Mezopotámia nemcsak az első írott emléknek, de a legősibb lejegyzett desszert receptnek is a szülőhazája. A világ legrégebbi desszertje, a mersu nemcsak kora miatt érdekes, hisz ízletes, érdekes ízkombinációt alkot és még egészséges is.
Ez a különleges desszert recept Hamurapi idejéből származik, mely a gasztro történelem egyik legjelentősebb lelete, még i. e. 1750-ből. A Yale Egyetem Babiloni kollekciójának 3 agyagtáblájának egyikén található a mersu recept, melyek a világ legrégebbi szakácskönyveinek számítanak, habár a „szakácskönyv” kifejezés félreértésre adhat okot, mivel az ókori Mezopotámiában csak a papok és királyok olvastak.
Nem konkrét főzési tipp volt megírásukkal a cél, hanem a kor emberének szokásait akarták lejegyezni.
Összesen két összetevőt, datolyát, illetve pisztáciát tartalmaz ez az ősi ínyencség. A pisztácia már i. e. 6700 óta szerves része az ókori kelet népeinek étrendjének, a datolyapálmát és termését pedig szentként tisztelték Mezopotámiában, a termékenységgel és élet körforgásával hozták összefüggésbe. Emiatt következtetni lehet rá, hogy ez a desszert ünnepi étel volt.
Hozzávalók:
2 csésze pisztácia
2 csésze magozott datolya
Elkészítés:
1. Hámozd meg a pisztáciákat.
2. A meghámozott pisztáciát helyezd egy mozsárba, majd porítsd össze úgy, hogy maradjanak benne nagyobb darabok is.
3. Mosd meg és magozd ki a datolyákat, majd aprítsd fel egy késsel.
4. A felaprított datolyát nyomd szét mozsárban, míg egy viszonylag híg masszát nem kapsz. Ha túl sűrűnek találod, vízzel lágyíthatod.
5. A datolya-masszát gyúrd hozzá az őrölt pisztáciához, majd formálj belőle apró golyókat.
6. A kész mersu desszertgolyókat forgasd bele a maradék pisztácia porba.
Elkészítés után azonnal fogyasztható a világ legrégebbi desszertje, mézzel pedig tovább édesíthető.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése