Elszállt az élet, a rigó maradt…
Nézi a lélek az élő madarat.
– Mi is voltunk e világban lakók,
jegyeink már nem visszaválthatók…
De jövünk még, hisz a lélek szabad,
csodálunk még élőn szép madarat,
vagy talán épp majd madarak leszünk,
ha lelkünkre egy új gúnyát veszünk…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése